Tisztelt Látogatók!
Szeretettel köszöntjük Önöket Pápakovácsi község honlapján. Reméljük, hogy rövidesen személyesen is ellátogatnak hozzánk.
Bízunk benne, hogy a nálunk eltöltött idő kellemes kikapcsolódást és sok gyönyörű élményt fog jelenteni.
Azon munkálkodunk, hogy a festői környezethez méltó szolgáltatásaink időről időre visszahozzák emlékeiket és mielőbb viszontláthassuk Önöket.
Burghardt Ferenc
polgármester
A község első okleveles említése 1352-bõl ismert Koachy, majd 1488-ból Kowachy néven. Neve a foglalkozást jelentő szóból alakult ki. 1488-ban a székesfehérvári prépost birtokolta, helyi állami adója 12 forint volt. 1527-ben a török felégette. A XVI. század második felében két részre válik: a nemesek által birtokolt Kiskovácsi és a jobbágyfalu Nagykovácsi településekre. A mai Pápakovácsi az akkori Nagykovácsival azonos. Urai a XVI. században a helységről nevezett családok. A XVII. században a Somogyi család kezébe került, majd ők az Esterházyakkal osztoztak rajta, mindeközben a régi nemesség még rendelkezett birtokkal a faluban. 1730-ból népesedése lassú ütemben zajlik. Lakosai közül többen foglalkoztak a Bakonyban vadászattal. A községben álló vízimalom hasznának fele a jobbágyközösséget illette. A falu lakossága magyar, jogszolgáltató fóruma a pápai úriszék volt. 1698-ban a falu lakossága református, egy fő katolikus vallású. Temploma a történelmi események következtében rommá vált, csak falai és tornya maradt meg. 1750 körül katolikus anyaegyházat alapítottak a faluban, ennek eredményeként 1785-re már 307 katolikus vallású lakosa volt a falunak. 1787-1793-ig épült fel a régi templom maradványain a barokk római katolikus templom, majd 1771-ben a falu katolikus elemi iskolája. A XVIII. század végén a falu lakosai túlnyomórészt zsellérek, akik a helyi földbirtokosok: a pápai Eszterházyak, a gr. Somogyiak, a Barczák, majd az ezeket felváltó Vallis grófok földjeit művelik. 1910-re 848 lakosúra duzzadt falu népessége, majd a század 20-as éveiben 106 fővel csökkent. Az I. világháborúban 32, a II. világháborúban 20 fő vesztette életét. 1945-ben a földreform kapcsán a falu megkapta a határ korábbi nagybirtokait. Az első termelőszövetkezet 1953 márciusában alakult, majd többszöri átalakulás, újraalakulás, más szövetkezetekkel való egyesülés után a rendszerváltozásig működött.
1945. január 1.-jén a falu kisközség, körjegyzőség székhelye. 1950. október 22.-től
1969. június 30.-ig önálló tanács és hivatali szervezet működött a helységben, a környező községeket ekkor közigazgatásilag ide csatolták. 1991-ben a körjegyzőségtől levált Ganna és Döbrönte, azóta Kuppal és Nóráppal közösen tart fent közös körjegyzőséget. A falu infrastruktúrája teljes (villany, víz, gáz, szennyvízcsatorna, iskola, óvoda-bölcsőde, orvosi rendelő, posta, szelektív hulladékudvar).
Nevezetességek
-Római katolikus templom. A ma álló római katolikus templomot gr. Eszterházy Károly egri püspök építtette 1787-93 között. Elkészültekor Szent Anna tiszteletére szentelték fel a barokk épületet.
-Református templom.
-Karmelita rendház, Attyapuszta. A kármeliták 1945 és 1950 között remeteséget és lelki gyakorlatos házat építettek kolostorral és Attyakerttel. Ez a kármelhegyi Boldogasszony búcsújáróhelye.
-Egyházi térplasztikák. Az országos műemléki védelmet élvező Nepomuki Szent János szobra a fő utca és a főút találkozásánál áll. Az ugyancsak műemléki Szent Vendel szobor a református templom előtti kis téren található. A falu fő utcáját Szentháromság szobor díszíti, melyet 1914-ben állíttatott a közösség.
-Somogyi kastély. XVIII. században épült barokk stílusban, majd 1816-ban klasszicista stílusban átépítették. Az épület országos műemléki védelem alatt áll. Főépülete jelenleg az általános iskolának ad otthont.
- Az I és II. világháborús emlékmű a templom melletti téren áll, tisztelegve a hősi halottak előtt.
- Testvértelepülési emlékhelyek. A hősi emlékmű mellett kapott helyet a 2000-ben felavatott millenniumi kopjafa, melyet az erdélyi testvértelepülés, Vargyas és a pápakovácsi közösség állíttatott. Különleges látnivaló a falu központi terén az a székely kapu, amit ugyancsak az erdélyi Vargyastól kapott a község. A testvértelepülések közti jó kapcsolat tiszteletére 2007 nyarán avatták fel azt az emléktáblát, melyen a három község: Pápakovácsi, Vargyas és Tannheim neve és címere látható. Az összetartozás jelképeként összefonódó nyírfát is ültettek a tábla mellé.
